A jogi végzettséggel rendelkező Descartes búcsút int a nyakatekert paragrafusoknak.

Gondol egyet, és beáll a hadseregbe. A háború még Magyarországra is elsodorja.

Miután eleget hadakozott, elmélkedésbe fog, melynek eredménye: Gondolkodom, tehát vagyok.

Igazi sci-fi rajongóként azt ötli ki, hogy az ember valamiféle robotszerű alkotás (Embergép). A testünk olyan, mint egy gép, míg a lelkünk valamilyen nemesebb, rangosabb dolog.

Tehetségéből még arra is futja, hogy a matematika úttörői közé verekedje magát, ugyanis elévülhetetlen érdemeket szerez a koordinátageometriában.

Elszegődik egy királynőhöz tanárnak, aki a hajnali fejtágításnak a híve. Descartes nincs hozzászokva a reggeli hideghez, tüdőgyulladást kap, s rövid időn belül távozik az élők sorából.