Liszt Ferenc számos más zongoraművészhez hasonlóan már gyermekkorában elkápráztatja hallgatóságát mesterségbeli tudásával. Nem a begubózó, mimóza álmodozók táborát erősíti, igazi nőcsábász. Rajongók hada üldözi, sokak már egy tincséért odaadnák a fél életüket.

Számos alkalommal él az improvizáció eszközével, ami annyit jelent, hogy a hallgatók témát ajánlanak, majd ő hirtelenjében előad valamit, ami az adott dologról eszébe jut. Azért néha eléggé érdekes témajavaslatokat dobnak be: vasút, Milánói dóm.

A magyar nyelv nem tartozik erősségei közé, de ennek ellenére hazafiságát nem lehet kétségbe vonni, hisz koncerteket ad az árvíz sújtotta Pest megsegítésére. Idősödvén egyre inkább erőt vesz rajta a komolyság, s az, ami húszas éveiben elképzelhetetlennek számított, megtörténik: a vallásosság felé fordul, tisztséget vállal a katolikus egyházban.

Ha valaki úgy gondolja, hogy még sohasem hallott tőle semmit, valószínűleg rosszul méri fel a helyzetet, ugyanis az amerikai rajzfilmekben előszeretettel bukkannak fel a mestertől származó művek.

Hallgatnivaló:
Szerelmi álmok
II. Magyar rapszódia