A vikingek hite szerint nincs is dicsőbb annál, mint csatában meghalni. Az elesett harcosok közül a legvitézebbeket gyönyörűséges valkűrök viszik fel a Valhallába. Ebben a hatalmas csarnokban, ami legalább akkora alapterületű, mint az Európában fellelhető összes focipálya, tivornyák sora veszi kezdetét, mézsör folyik le a torkokon minden mennyiségben.

Liszt Ferenc számos más zongoraművészhez hasonlóan már gyermekkorában elkápráztatja hallgatóságát mesterségbeli tudásával. Nem a begubózó, mimóza álmodozók táborát erősíti, igazi nőcsábász. Rajongók hada üldözi, sokak már egy tincséért odaadnák a fél életüket.

A távoli múlt ködébe vesző őseinknek dobok ütögetése, csontsípok megszólaltatása jelentette a zenét. Az egyiptomiak már kifinomultabb szerkezettel, a szisztrummal álltak elő, ami leginkább egy babacsörgőhöz hasonlatos. A görögök is nagy jelentőséget tulajdonítottak a hangszereknek, mitológiájukban síp és lant szolgáltatja a talpalávalót.

Nabukodonozor babilóniai király feldúlja Jeruzsálemet, és lakóit Babilonba hurcolja.

Mikor Isten közli Salamon királlyal, hogy bármit kérhet tőle, akkor választása a bölcsességre esik.

Negyven évnyi vándorlást követően az Egyiptomból kivonulók megérkeznek Kánaánba. Mózes csak a távolból láthatja az ígéret földjét, mivel az Úr magához szólítja.

Mózest égő csipkebokor képében arra utasítja az Úr, hogy térjen vissza Egyiptomba, és kérje meg a fáraót, hogy engedje szabadon a zsidó népet.

Az új fáraó tart József sokasodó és szorgalmasan dolgozó népétől, ezért rabszolgasorba veti a zsidókat.

Egyes feltételezések szerint az építészet ügyét jelentős mértékben vitte előre az emberek csillagok utáni érdeklődése. Kőoszlopokat rendeztek el köralakban (Stonehenge), valamint Mezopotámiában lépcsős templomokat emeltek azért, hogy az égi tüneményeket könnyebben tudják vizsgálni.

Arthur kihúzza a kőbe szúrt kardot, amit mások még megmozdítani sem tudnak, így ő lesz a király. A többi próbálkozónak nem volt annyi sütnivalója, hogy ütvefúrógéppel lásson neki a feladatnak.